impulsecreator
zenei magazin
:: drum & bass
:: breaks, dubstep
:: hip hop, electronica
impulsecreator.hu




Cikk
Pharoahe Monch
W.A.R. (We Are Renegades)
W.A.R. Media/Duck Down, 2011
Marcus Garvey, Miles Davis és Bob Marley keveréke – vallja magáról az örökkévalóságnak tűnő négy év után visszatérő Queens-i rapper új albumán. De hogy mit jelent valójában Pharoahe Monch neve a hip hop-ban, arról eltérhet a közönség véleménye. Ha harmincas vagy, jó eséllyel már az újító Organized Konfusion duó egyik korai lemeze is beugrik. Ha huszas, akkor már a Simon Says himnuszra is nosztalgiával kiadbálod, hogy „Bo! Bo! Bo!”. Ha meg szemtelenül fiatal vagy - és csak a Body Baby swinges sláger rémlik a rádióból – egyrészt örülj hamvas bőrödnek, másrészt van mit bepótolnod.
A nevét egy félresikerült hajvágás után a Monchhichi figuráról kapó egykori művészeti sulis Troy Donald Jamerson anno 1999-ben robbant be már említett, eredeti Godzilla-főcímből eltulajdonított (perelt is a japán szörny!) harsonás hardcore rap dalával. Ezután jó nagy szünet, zárójeles bérmunka Diddy-nek, majd egy major kiadós album következett. A kommerciális sikereket is elérő, de nem megalkuvó, soul-ban gazdag Desire után most a hip hop renegátjaként viszi hallgatóit háborúba a rendszer ellen.

Kool Moe Dee szavaival élve Monch egy személyben ékesszóló nyelvész professzor és rímekkel ölő sorozatgyilkos terrorista, kinek szövegének megértése nem kevés kihívást jelent a jobb képességűek számára is. A háború többféle olvasatáról van itt is szó, még ha Idris Elba figyelmeztetése Afganisztánból érkezik, és vehemensen rendszerbíráló (érdemes megnézni a tízperces, szintén egy Wire-sorozatos színésszel forgatott 'Clap' kisfilmet), Monch személyes harcáról is szól, például küzdelméről krónikus asztmájával. A zeneileg is egységes, feszes, soul-os beatekkel tarkított produkciót (Exile, Diamond D, M-Phazes) formabontó megoldások teszik még izgalmassá, így a Living Colour rock and roll banda gitárosának, Vernon Reid-nek a játéka, gospel kórusok ünnepi hangulatot kölcsönző éneke, rock-os, illetve jazz-es balladába hajló élő dobok, további gitár és zongora.



A W.A.R. határozott, rendíthetetlen kiáltvány, ami sokat mond, sokféle érzést közvetít, erőt ad, és élteti az igazi hip hop-ot – a hip hop-ot, melynek 2011-ben ez eddig a legjobb albuma.

Értékelés:

A lemezkritika eredetileg a New Noise 2011. május-júniusi számában jelent meg. www.newnoise.hu
icr, 2011.05.01