impulsecreator
zenei magazin
:: drum & bass
:: breaks, dubstep
:: hip hop, electronica
impulsecreator.hu




Cikk
Urban Art Forms 2011
@ Bécsújhely, Ausztria, 2011.06.16
V.A.
Az Urban Art Forms három napja alatt folyamatosan mérlegeltem. Az egyik oldalon ott a sokféle zenei stílusból becsületesen összerakott line up, tele húzónevekkel és világsztárokkal, a másik oldalon viszont ott az érthetetlenül elnagyolt szervezői hozzáállás. Olyan jellege volt a fesztiválnak, mintha valaki megszervezte volna az egészet, de aztán az utolsó pillanatban kihátrált, és a látogatókkal kapcsolatos teendőket rábízta néhány helyi tizenéves srácra.
Három nap után is homályos maradt a fesztivál koncepciója. Ha fiatalok rendeztek fiataloknak fesztivált, akkor miért számít mégis az UAF nagy névnek a fesztiválok között, illetve hogy kerül a színpadra Fatboy Slim és Simian Mobile Disco? Ha viszont tapasztalt szervezők állnak a háttérben, akkor miért úgy néz ki az egész lebonyolítás, mint egy házibuli, ahol a vendéglátó másnap reggel rájön, hogy para ötven embert bezsúfolni egy panellakásba? A fő kérdés nyitva maradt: hogyha ez Európa vezető audiovizuális fesztiválja („Europe’s leading audiovisiual festival”, lásd honlap), akkor milyen a többi, kevésbé európai, kevésbé vezető és kevésbé audiovizuális fesztivál?

A fesztivál plakátjáról a fellépők mellől kétségkívül hiányzik a kisebb kupacokban, nagyobb hegyekben, elszórtan és koncentráltan, magányosan és csoportosan heverő szemét látványa. Sovány vigasz, hogy a rendezők elgondolása szerint minden egyes kempingező belépéskor öt euró betétet tesz be, amiért egy kupont és egy szemeteszsákot kap. A fesztivál végén, miután visszahozta a saját szemetét, visszakapja az öt eurót vagy bukja a betétet. Igen ám, de valószínűleg a szervezők sem igazán hittek az akció sikerességében, mert csak néhány konténer várta a befogadandó szemetet, amivel ránézésre a fesztivál alatt keletkező hulladéknak úgy a harmadát lehetett volna csak összegyűjteni – de még annyi sem gyűlt össze. Emellett kritikusan kevés zuhanyzót biztosítottak (2-2 konténer, vagyis 10-10 zuhanyzó a férfiaknak és a nőknek). Két szponzorvodka-feles (Eristoff) megvásárlásával VIP-zuhanyzóba is lehetett volna menni, de az igyon reggel fürdés előtt két vodkát, akinek hét anyja van.

Zenei téren viszont rendesen teljesítettek a szervezők. Adódtak némi csúszások és helyettesítések a fellépőknél, de az űröket kitöltötték és más szólt helyette. A csütörtök a hétvégére történő bemelegítésként funkcionált. Első lépésként egy nagyon becsületes Vitalic electrohouse-os fellépést vállaltunk be. Drum’n’bass terén korrekt szettel lépett fel az Ill.Skillz, viszont a Foreign Beggarstól többet vártam volna. Ellenben meg kell hagyni, hogy nem csak az előadók tehettek a kevésbé jól sikerült hangzásról: a színpadot egy rossz akusztikájú épületben húzták fel, és nagyon dobozhangú volt az élmény.

Pénteki városnézés után – nagyon finom és egész olcsó japán gyorsétterem van a belvárosban, érdemes kipróbálni – Electro Guzzira értünk vissza. Ez megfelelően felpörgetett, ugyanakkor a The Young Punx lelombozta a kedvünket: elég furcsa vegyesfelvágottat nyújtottak house-ból, funky-ból, drum’n’bass-ből és még némi Manu Chao-ból is. Ahogy sötétedett, egyre gyorsabban kellett váltogatni a színpadokat: például az egyidőben zajló Carl CraigSubfocusPaul Kalkbrenner trióból mindegyikre vetni kellett egy-egy pillantást. Kalkbrennert, és főleg az utána következő Fatboy Slimet és Deadmau5-t őrült tolongás kísérte, ahol sajnos megint csak megnyilvánultak a szervezés gyenge pontjai: a biztonsági őrök addig terelték az embereket a főszínpad bejárata környékén, amíg össze nem zavarodtak és végül ugyanúgy összeeresztették az egész tömeget.

Marky szokásához híven nagyon kellemesen pörgős partyt hozott össze, de nagyon tetszett Andy C fellépése is. Talán azért is, mert óvatosan bánt a dubsteppel, és nem pakolta tele az egész szettjét nehéz fajsúlyú elemekkel, hanem dinamikusan pörgette a ritmust. Úgy látszik, hogy a dubstep megállíthatatlanul tör előre, maga mögött hagyva a gyengédebb és simogatósabb drum’n’bass szólamokat - ez a fesztiválon felhangzó d’n’b-dubstep/2step arányból is látszott. Ez persze nem a fesztivál szervezőinek a zenei ízlését tükrözi, hanem az aktuális zenei trendet.

Délelőtti program hiányában (csak 15 óra után engedték be az embereket a színpadokhoz egyáltalán) szombaton megint estefelé kezdődött a buli. A zápor erejű esőnek is köszönhetően sokkal többen voltak a színpadoknál, bár a Red Bull Music Academy Stage előtt (az egyetlen fedetlen színpad) is szép számban tombolt a tömeg a rossz időjárás ellenére is. Az utolsó napra is szinte zsinórban végignyomható programot állítottak össze a szervezők, amihez még a Dogs on Acid színpadot sem kellett elhagyni: este fél kilenctől váltotta egymást Loadstar, John B, Brookes Brothers, Noisia, Camo&Krooked, Netsky egészen reggel fél hatig. Mivel kevesen akartak ázni, ezért a többség élt is a lehetőséggel, egész jó hangulatot teremtve. Az zavart csak, hogy az elkerített részen túl, a színpadok előtt, mögött, fölött olyan tömeg volt, mintha ingyen sört osztogattak volna. Persze, ott lehet a VIP, meg a szervezők, meg a szervezők ismerősei, ugyanakkor időnként úgy nézett ki a színpad, mintha mondjuk nem Andy C és Dynamite MC lépett volna fel, hanem a Száztagú cigányzenekar.

Ami a vizuált illeti, a szervezők sajnos túldicsérték a felhozatalt. Akadtak megfogó vetítések szép számmal, de azok inkább a bulihangulathoz tettek hozzá, mintsem önálló esztétikai látványt nyújthattak volna. Jól eltalálták viszont a Deadmau5 vizuális kíséretét, érdekes, és zenéhez illő volt, de sajnos nem elég ahhoz, hogy önállóan is megállja a helyét a vizuálművészet a zene mellett.

Egy fesztivál nem fesztivál: megújult erőkkel készülünk a 2012-es Urban Art Forms-ra!
>> A cikkhez tartozó galéria
vlagy, 2011.07.07