A tõlünk néhány száz kilométerre fekvõ Csehország szépségérõl oldalakon át lehetne mesélni. A turisták rajonganak a fõváros építészetéért, látnivalóiért, a sörért és a nemzeti finomságokért. Kevés szó esik a térség elektronikus zenei életérõl, pedig meglehetõsen élénk. Az ottani drum & bass szcéna két legismertebb producerével diskuráltam, akik nagy készséggel álltak az Impulsecreator rendelkezésére.
Evan Vischi, alias Hybris a Critical kiadó alá tartozó Modulations címkén tavaly rukkolt elõ elsõ megjelenésével. Emberünk ennek ellenére nem nevezhetõ újoncnak, hiszen 2004-tõl az USA-beli Robot Death Squad tagjaként tett szert hírnévre (elsõsorban az Egyesült Államokban). A Pavel Ridosko néven anyakönyvezett Rido elsõ megjelent zenéje 2006-os, ám az igazi elismerést az idei (Hybrissel közös) Metalheadz EP hozta meg neki. A részletekrõl meséljenek az érintettek.
Kezdjük az alapoktól. Honnan ered a mûvésznevetek, kötõdik-e hozzájuk valami történet?
Hybris: Jó barátom, Axiom fejébõl pattant ki a név ötlete. Tetszett, jól is hangzott, szóval felvettem. Semmi különös sztori nem kapcsolódik hozzá. Rido: A mûvésznevemet a vezetéknevembõl vettem át, így sajnos nekem sincsen extra történetem. (nevetnek)
Hogyan kezdõdött a zenei karrieretek?
H: Körülbelül 15 éves voltam, amikor elkezdtem gitározni, akkoriban vettem pár stúdióeszközt is. Az évek során az ízlésem az elektronikus zene felé hajlott, egyre többet játszottam különbözõ szintiken. Végül teljesen a drum & bass rabja lettem, így a gitározást el is hagytam és azóta elsõdlegesen a 170 BPM körüli dolgokra koncentrálok. R: 1992 körül hallottam elõször a The Prodigy-t, és akkor teljesen magával ragadott a rave zene. Akkoriban azonban még csak rajongó voltam. Aztán 1999 környékén fél évre Londonba költöztem, ahol meglátogattam néhány Metalheadz bulit. Amikor visszatértem Angliából, megvettem az elsõ PC-met és elkezdtem játszadozni különféle zeneszerkesztõ programokkal. Nem számítottam rá, hogy egyszer annyira magával ragad a dolog, hogy elkezdem professzionális szinten csinálni. Így sikerült.
Hybris - Please Exist
Milyen zenei múltatok van? Játszotok valamilyen hangszeren? Kik a példaképeitek, kedvenceitek (a drum and bass-en belülrõl és kívülrõl)?
H: Amint az elõbb mondtam, gitároztam, sõt, rövid ideig egy hip-hop banda MC-je is voltam. A drum & bass, a hip-hop és a grunge rock az én ízlésem. Ami a példaképeimet illeti, mindig is szerettem Photeket, Amon Tobint, a Queens of the Stone Age-et, a Toolt, Busta Rhymes-t, Craig Mack-et. Igazság szerint túl sok mindenkit szeretek ahhoz, hogy fel tudjam õket sorolni. R: Remélem, hogy sokkal több zenei jövõm van, mint múltam. 2 éve kezdtem el zongorázni, amit szeretnék folytatni. A zongora után jöhet majd a harsona, a duda és a cselló. Olyan emberek a példaképeim, mint Ennio Morricone, John Williams, Rahmanyinov vagy Prokofjev.
Evan, korábban a Robot Death Squad tagja voltál és az Egyesült Államokban éltél. Miért váltál ki a csapatból?
H: A Robot Death Squad egy hobbicsapat-féleség volt. Még mindig jó barátok vagyunk a többiekkel, csakhogy mérföldek ezrei választanak el minket egymástól, ráadásul hangzásaink az évek során fokozatosan eltávolodtak. A saját dolgaimat akartam csinálni, nem pedig a többiek döntései miatt izgulni vagy azon aggódni, hogy a csapattagok mit szólnak majd az ötleteimhez.
Hogyan kerültél Európába és miért éppen Prágát választottad?
H: Nagyon lelkesen költöztem Prágába, mert éreztem, hogy változás kell az életemben. Mindig is többet akartam látni Európából. A cseh fõvárost több barátom is ajánlotta, és miután magam is utánanéztem, eldöntöttem, hogy valóban jó kiindulási pont lehet. Csak egyetlen évet terveztem maradni, de azóta már négy esztendõ telt el.
Hogy érzed magad az "öreg kontinensen"?
H: Remekül! Prága egy szép város, csodás hangulattal és hihetetlenül jó sörökkel. Megvan a lehetõségem, hogy innen utazzam be Európát, sok mindent láthassak, és nagyon örülök, hogy mindezt megtehetem.
Mi a különbség az amerikai és az európai drum & bass világa között?
H: Az USA-beli drum & bass-élet nem túl egészséges manapság, de a dubstep eléggé pörög (sajnos a dnb rovására). Csehországban még mindig nagyon népszerû a stílus, rengeteg kisebb-nagyobb buli van szinte minden héten. Úgy gondolom, Európában a szcéna "szépen öregszik". Mivel elég régen elköltöztem Amerikából, sajnos lemaradtam az otthoni történésekrõl, így az USA-beli helyzetrõl nem tudok sok mindent.
Milyen a cseh drum & bass szcéna? Amint a drumandbass.cz oldalon láttam, elég sok buli van arrafelé.
R: A cseh szcéna elég jó manapság, nagyon sok parti van és az emberek eléggé rajta vannak a bulikon. H: Így van, ráadásul a közönség egyre jobban ráérez a mélyebb, minimalistább hangzásra is.
Magyarországon nem igazán ismert Csehország elektronikus zenéje. Van pár eléggé ismert producer, mint Forbidden Society, MoreBeat vagy No Money. Kik a feltörekvõ tehetségeitek?
R: Mindig van pár olyan fiatal, feltörekvõ arc, akikrõl még sosem hallottunk korábban. Mindent megtesznek azért, hogy egyre jobbak és jobbak legyenek. A mostani kínálatból Computerartist, Peejay és Equid nevét kell kiemelni. H: Mindenképpen megemlítendõ Computerartist. Kevés producert ismerek, aki nála tehetségesebb.
Rido feat. Thomas Oliver - Twisted
Mit gondoltok napjaink globális drum & bass szcénájáról? Többek vesszõparipája, hogy a stílus halott. Mi a véleményetek errõl?
R: Ezt a kérdést mindig viccesnek tartottam. Tisztán emlékszem egy 2000-es cseh zenekritikára, amely szerint a drum & bass meghalt. (nevet) Számomra a mai napig életben van. H: Szerintem a drum & bass valószínûleg mindig underground irányzat marad. Gyors, heves, néha agresszív, sok elektronikus stílushoz képest kevesebb ember érzi magáénak. A zenekalózkodás egy kicsit fájó pont nekem (ahogy a dubstep begyûrûzése is a stílusba), de ez sajnos mindig is létezni fog valamilyen formában.
Mit gondoltok a (drum & bass bulikban is gyakran felcsendülõ) dubsteprõl? Több korábbi dnb producer váltott lassabb ritmusokra, elég, ha csak Kryptic Minds, vagy a magyar Matt-U nevét említem. Ti is terveztek dubstep megjelenéseket?
H: Csináltam pár dubstepet, szerettem is, de a dnb sokkal több érzést vált ki belõlem. R: Sosem mentem az árral, úgyhogy nem is csinálok dubstepet, de soha ne mondd, hogy soha!
Evan, zenéid nem szûkölködnek a kísérletezõ elemekbõl. Te magad hogyan írnád le hangzásodat?
H: Megpróbálok mélyebb, sötétebb, sejtelmesebb hangzást kialakítani és szeretem a furcsább, tekervényes dobokat. Nevezhetjük ezt kísérletezésnek is, de természetesen szeretek arról is meggyõzõdni, hogy a zenéim mûködnek a tánctéren. Nagyon jó a nappaliban zenét hallgatni, de én DJ vagyok. Szeretem a számaimat a léleknek csinálni, de azt is szeretem, ha robbannak a parketten.
Azt olvastam rólad, Pavel, hogy Ausztráliában tanultál hangmérnöknek. Mit gondolsz, mi szükségeltetik egy jó producernek? Az Amoss srácok azt mondták, hogy a végzettség korántsem minden. Egyetértesz?
R: Nem hiszem, hogy hangmérnöki végzettség nélkül ne tudnál jó zenét írni, ami jól is szól. Én azonban tökéletesedni akartam, ezért választottam a tanulást is. Meg akartam ismerni az egész történetet, így most egy kerek képem van mindenrõl.
Mit gondoltok az mp3 térnyerésérõl a vinillel szemben? Ti vinil-, vagy mp3 pártiak vagytok?
H: Én CD-rõl szeretek játszani. Évekig játszottam lemezrõl, és néha még manapság is elõkerülnek a fekete korongok. A CD-t azonban könnyebb hordozni, könnyû összemixelni, könnyû kiírni stb. Sok DJ-t ismerek, akik a még ennél is sokkal automatizáltabb Abletonra váltottak, de nekem ezzel sincsen semmi bajom. Nem az a fajta DJ vagyok, aki szerint a beatmatching egy megszentelt mûvészeti forma... Én is meg tudom csinálni, te is meg tudod csinálni, és rajtunk kívül a Földön még több százezren. A kérdés inkább az, hogy fel tudod-e robbantani a táncteret. A beatmatching csak egy minimális feltétele a DJ-zésnek. Szóval ha valaki egyszerûsíteni akarja a dolgokat, miért ne tehetné? Szerintem ez nem csökkenti egy-egy szett élvezeti értékét. R: Természetesen nagyon szeretem a vinilt, hiszen a lemez kézzel fogható darabja a mûvészetnek. Remek a dizájnja és remekül is szól, az mp3 viszont csak egy fájl. Attól tartok azonban, hogy a digitális megjelenések szépen lassan véget vetnek a lemez korának.
Rido & Hybris - First Contact
A ’Prague Connection' címû EP-tek (rajta két közös zenével, a 'First Contact’-tal és a 'Memento'-val) a Metalheadz kiadónál látott napvilágot. Terveztek közös munkát a jövõben is?
H: Sok öltetünk van, persze, hogy tervezzük a közös munka folytatását. Szeretünk szólóban dolgozni, de két elme jobban mûködik egynél. R: Éppen most fejeztünk be egy újabb kollabot, szóval igen, továbbra is fogunk együtt zenélni.
Meséljetek egy kicsit errõl a bizonyos Metalheadz EP-rõl. Hogyan kerültetek kapcsolatba Goldie-val?
H: Én voltam, aki kontaktolt a Metalheadz-zel és bátorítottam Pavelt, hogy küldjön pár zenét a kiadónak. Késõbb Goldie Prágában lépett fel, akkor kért fel minket egy EP elkészítésére. R: Szerintem a sors keze van benne, mert mindössze egy zenét küldtem a Metalheadz-nek. Tetszett nekik és végül a 'Prague Connection' EP-n végezte.
Milyen zenéken dolgoztok éppen?
R: Nemrég landolt a boltok polcain a Metalheadz single megjelenésem (’Twisted’ / ’Core’), és éppen most dolgozom egy újabb szóló 12”-esen. Több infó hamarosan! H: Több dolgon is ügyködök éppen, lesz pár zeném a következõ FabricLive mixalbumon, lesz egy Cause 4 Concern remixem, és több olyan dolog, amelyekrõl még korai lenne beszélni.
Ismeritek a magyar drum & bass-t? Mi a véleményetek róla?
R: Igazán kedvelem a magyar zenészeket, Chris.SU-t, Jadét, Mindscape-et, Zero Methodot... Nemcsak jó zenészek, hanem jó arcok is. Magyarországon eddig egyszer léptem fel, de az nagyon jó volt. H: Nem sokat tudok a magyar szcénáról. de a partik, amelyeken ott voltam, nagyon tetszettek. Sok tehetség van arrafelé. A nálatok látott gyors tánchoz pedig azelõtt sehol máshol sem volt szerencsém. (nevet)