A szegedi nyári szünetet követõ elsõ BasedOnBass rendezvényre ismét egy pénteki napon került sor. Új helyszín, régi arc, így írható le ez a buli, amit egy leselejtezett moziban rendeztek meg (jelenlegi funkciója nyugdíjasklub/kultúrház).

A szervezõk részérõl kockázatos dolognak indult a buli. A kockázatot az új helyszín jelentette, hiszen a régi, többször is jól bevált Soho helyett kellett egy új helyszínt keresni. A választás a rókusi Kultúrházra esett. Nem sok jót ígért a helyszínt szorosan körülölelõ lakónegyed, és a BoB bulit néhány nappal megelõzõ hiphop rendezvényen történt két-három razzia. Mint korábban kiderült, ezek, az utcán történõ hangoskodásnak voltak köszönhetõek, ezért a szervezõk egy okosan kifundált egy belépõ - egyszeri belépés képlettel lepték meg a látogatókat. (Azon azért elgondolkoztam, hogy akkor vajon mi haszna volt a belépõ váltásakor
kézre kapott pecsétnek???)

Nade beszéljünk a buliról is! Kicsit késõn érkezvén, egybõl "tömegszag" csapta meg az orromat, de ez várható is volt, hiszen az est fõvendége Palotai volt, akinek neve láthatólag sikerrel ellensúlyozta az új helyszín nyújtotta kockázatot. A csarnokbeli ismerõsök üdvözlése után a ruhatár-missziót kihagyva beljebb másztunk. Nem meglepõ módon, a "tûzhöz" közeledve a tömeg nagysága változott (persze fordított arányosságot mutatva a távolsággal). A tánctér tetszett, a helyszín jó választásnak bizonyult, egyetlen negatívuma a csarnokba jutást megnehezítõ nemtúl széles ajtó volt, és talán a hang lehetett volna kicsit nagyobb. A csarnokba jutva a lemezjátszók között már megfigyelhetõ volt Spawney, aki frissen vásárolt lemezeit is hallatta, aminek köszönhetõen már jópáran ropták. (RÁKK DÖ DISZ-KO-TÉK!) A vizuál szerepét ezúttal is kis országunk vezetõ 8mm-es filmgyûjtõje, Sziszi látta el. Néhány látogatónak nem jött be a "rovarboncolás" és más érdekes kisfilm, mindenesetre érdekes dolgokat láthattunk.

Fél egy körül Spawney mellett elkezdett fészkelõdni Palotai, majd nem sokkal késõbb el is kezdett zenélni. Zsolt, a mostanában megszokott pulóverben tette fel a pulóveren olvasható kiadó tesztpresszeit (természetesen aki csak azért jött, az késõbb megcsodálhatta a védjegy atlétatrikót is). A 'Romeo' és 'Boomstickie' párosítás megtette a magáét, a táncolók kezdtek sokasodni, látván hogy már az "öreg" pakol. (sztárszindróma, vidéki módra...) A paraszt jelzõt se sikerül egyhamar levetkõzni, hiszen még mindig akadnak, akik a Dj mellé felmászva és pózólva akarják magukat észrevétetni...

A breakbeat blokk meglehetõsen jóra sikerült, külön kiemelném Force Mass Motion vs. Dylan Rhymes 'Vanquish'-ét, ami igencsak nagyot robbantott a parketten. Túl sokáig nem örülhettünk, kisvártatva gyorsabb ütemek úsztak fülünkbe, dobbasszusba csúsztunk tehát. Hallhattunk többek között 'Twist 'em outot', némi High Contrastot is, kaptunk 'The Ninet' is az arcunkba. A sok ras között néha unatkoztam bevallom, így chill terem híján sörvételezéssel színesítettem a programot. A szett nem volt korszakalkotó, de ez egyáltalán nem mutatkozott meg a hangulaton. Dillinja és társainak zenéi elég nagy bulit kovácsoltak. A szett vége szépen le lett kerekítve némi atmoszférikus dnbvel, a 'Future's Call' Makoto remixe után pedig Corp vette át Palotai helyét. Gábor rögtön a lovak közé csapott, egy érdekes mixszel ('Surreal killer' - Raw uncut (Teebee rmx)) tovább vezényelte a kissé megfogyatkozott tömeget.

Corp mellé beállt a pultba Quicky is, aki a tõle megszokott lenyûgözõ szkreccsparádéval színesítette a zenéket. Vele kapcsolatban most nem éreztem azt, amit régebben néha igen, mégpedig hogy túlzottan elõtérbe szeretne kerülni. Most "csak" hozzátett a zenékhez, nem akart kitûnni, "mintha az eredetiben lenne" érzetet keltve szkreccselt. Hajnali ötkor hagytuk el fáradt fejjel a helyszínt, vegyes érzelmekkel viaskodva. (Képzavar Co. (c))Konzekvenciák a helyszínt illetõleg: a tánctér jó, a hang kicsit kevés, a személyzet kedves. Várjuk a folytatást!