impulsecreator
zenei magazin
:: drum & bass
:: breaks, dubstep
:: hip hop, electronica
impulsecreator.hu




Cikk
9. rész - Effektgépek és szoftverek
Az effektek története a hatvanas évek derekán kezdődött, amikor rájöttek a stúdió-guruk, hogy a szalagos magnóval olyan érdekes hangzásokat lehet elérni, melyekkel színesíthetjük a zenei környezetet. Majd jöttek a nyolcvanas évek, amikor is a digitális technika jóvoltából elszabadult a pokol: a hangok alig tudtak kikászálódni a sok zengetőből, mintha az egyébként szörnyű frizurájú énekesek egy katedrálisban énekelték volna minden dalukat, és a dobosok kedvenc feljátszó-helysége pedig az alagút lenne. Ennek mára vége, a kilencvenes évek végére nagyjából megtanultunk csínján bánni az effektekkel. De nézzük meg közelebbről miről is van szó...
Szanaszéteffektezem!

Miről beszélsz apafej? Óvakodjatok az olyan ördögi tervektől, melyek a hangok 'szana-', illetve 'szét'-effektezését veszik célba, a legfontosabb szabály ugyanis: az a hang, amely nem szól jól effekt nélkül, effekttel sem lesz sokkal jobb. Ráadásul minden egyes effektgépen vagy szoftveren való keresztülhajtáskor romlik a hang minősége a 'kezeléstől', így az összkép folyamatosan veszíthet erőteljességéből. A helyes munkamenet szerint először kialakítjuk a hangot önmagában, nyersen, és csak utána szabad nyakonönteni a legjellemzőbben delay-jel (visszhanggal), reverb-bel (zengetővel), chorus-szal (kórussal), distorsion-nal (torzítóval). Nézzük meg egyesével hát, hogy milyen effekt-típusokkal találkozhatunk.


Reverb (zengető)

A zengető a legfontosabb effekt a kellemes zenei tér kialakításában. Mivel a természetben is lépten-nyomon megtalálható, az emberi fül igencsak hozzászokott és érzékeny rá. Zengetésben mindig van részünk, a süketszobát leszámítva, de ott nem is jó lenni: a normál térben a hangok innen-onnan visszaverődnek, zengetést keltve. Bizonyára sokan tapasztaltuk, hogy egy üres szobában egy taps mennyire 'visszhangzik', de ha telepakoljuk bútorokkal, akkor kevésbé (egyébként ezt a laikusok szokták csak visszhangnak nevezni, de csak majdnem az).

A fül sztereóterébe a hanghullámok minden irányból körülbelül 340 m/s sebességgel érkeznek, miután visszapattannak a tereptárgyakról és falakról. Amint ezek a hangok 60dB alá esnek elértük a zengetési időt (a paraméterek között ezredmásodpercben, azaz millesecundum-ban -ms vagy msec- meghatározva). Az első visszaérkező hanghullámokat nevezzük 'early reflections'-nek, és ezek határozzák meg legjobban a zengetés milyenségét, hihetőségét, az effektgépnek tehát ezeket kell a legjobban szimulálnia.

Általában megtalálható még egy fontos paraméter, mégpedig a magashang-attenuáció (a paraméterek között dB-ben meghatározva): mivel a magas hangok a sűrűbb hanghullám révén hamarabb elveszítik energiájukat az ide-oda pattogásban, hamarabb eltűnnek a zengetett tartományból. Ha ezt nullára állítjuk, akkor túl csípős lesz az effekt és rendkivül természetellenesnek fog tűnni.

A zengető minőségétől és árától függően egyéb paraméterek is megtalálhatók. Fontos tudni, hogy a zengetés nagyon nagy processzorkapacitást igénylő, számunkra kevésbé láthatóan nagyon bonyolult effekt - ezért is van, hogy a szoftveres zengetők minősége alulmúlja hardveres társaikét, így érdemes mindenképp befektetnünk egy olcsóbb rack-es zengetőbe, mert azzal is jobb eredményeket érünk el mint a legdrágább szoftveressel. A legolcsóbb elfogadható ilyen zengetőket a Behringer gyártja (http://www.behringer.com/index.cfm?lang=eng&formval=0), a legjobbakat pedig a legendás Lexicon (http://www.lexicon.com).


Delay (visszhang)

Amikor a visszatérő hangok nem egy egységes masszát képeznek, hanem észrevehető eltéréssel térnek vissza, akkor beszélünk visszhangról, azaz delay-ről. Jean-Michel Jarre francia basszusgitárosa szerint a legfontosabb találmány az utóbbi időkben a digitális delay volt és valóban: nehezen képzelhető el egy aktuális zenei produkció is visszhang nélkül - ez van az énekhangon, a szekvenciahangon, a basszuson, a fill-in groove-on, és nem is feltűnésmentesen.

A delay esetében ugyanazokat a paramétereket találjuk meg, mint egy reverb esetében, hisz rokon-effektekről van szó, ám a visszhang időtartománya természetesen sokkal tágabb.

Milyen hosszúságú delay-t kell alkalmazni? Oda kellett volna figyelni matekon és fizikán, édes fiam! Minden esetben a 60.000-es bűvös számot (ezredmásodpercek száma a percben) kell osztani a BPM-ben megadott tempóval, hogy megkapjuk ezredmásodpercben a szükséges delay-időt: egy kellemes 140 BPM-nél ez 429 egy teljes osztásban, 216 a felekben és 107 a negyedekben. Már nagyon sok szoftverben nem ms-ban, hanem osztásban is meg lehet adni a delay idejét, de segítségképpen itt találtok egy Excel táblázatot 40-től 200 BPM-ig, mely nagy segítségetekre lehet.

A szoftveres delay-ek elviselhetőbb minőségűek, mint a visszhangot kezelő társaik, ám mivel a visszhang sokkal többet rejt, mint amit első hallásra elképzelünk róla, érdemes (legalább) kipróbálni mire képesek a jobb hardverek. Ez egyik kiemelkedő delay-gyártó a T. C. Electronic (http://www.tcelectronic.com).


Modulációs effektek

Chorus (kórus)
A kórus célja a hangok vastagítása: duplikálja az eredeti hangot és eltolja azt hangmagasságban (általában +- 3Hz) és időben (általában +-10 ms). Ezzel olyan hatást vált ki, mintha az adott hangszerből egy... na mi?... 'kórus' állna rendelkezésre. Itt nagyon kell ügyelnünk az eredeti és a kórusozott hang egyensúlyára, illetve az eltolások mértékére.

Flanger
A kórus effekt alapjaira épül, de visszatöltéssel (feedback) süvítő, söprő hatással van a hangra. Mivel a flanger esetében már nagyon nagy frekvenciatartományban vannak jelen a hangok, közel kerülünk a fehér zajhoz, de még épp azon a határon, hogy felismerhető legyen a hangzás. Érdemes a sztereóképben az egyik oldalra a nyers, a másik oldalra az effektezett hangot rakni, így telt teret kialakítva a flangerrel.

Phaser
A flangerhez nagyon hasonló hangzást jelentő effekt, mely a feedback-et is eltolja, így még kiemeltebben idegeníti el az eredeti hangot. Régebben szalagos magnóval érték el ezt a hatást: két ugyanolyan felvételt játszottak le egyszerre és az egyiket kézzel lassították vagy gyorsították a másikhoz képest.

Harmonizer
Az egyik legkülönlegesebb effekt, melyet az Eventide talált fel. A kórushoz hasonlóan a hangmagasságot tolja el, de nem minimális tartományban, hanem akár fél hanggal fel és le. Elsősorban house-számokban hallható a furcsa eredmény - nem egy olyan effekt, amit például sokféle hangot játszó zongorára lehet alkalmazni, mert könnyen lehet fals eredménye.

Overdrive, distorsion (torzítók)
Általában gitárra alkalmazható és lényege a bejövő hang túlterhelése. Ha egész finoman alkalmazzuk, akkor megfelelő melegséget tudunk a hangba vinni. Érdemes a 20-30 ezer forintos gitártorzítókat szintiken is alkalmazni - ilyen kisérletezéssel alakult ki a jól ismert túlvezérelt TB303-as hang. Míg az overdrive melegebb és tisztább eredeti hangot hoz elő, a distorsion csípősebb és zajosabb algoritmust takar.


Korrekciós effektek

A tökéletes hangzás kialakításához számos segédeffektre van szükségünk, hogy a különböző sávokat egymáshoz passzintsuk. Az alábbiak szükségesek tehát, hogy minden 'passzentos' legyen:

Graphic EQ (Grafikus ekvalizátor)
A legegyszerűbb és a legjobban átlátható EQ: fel van osztva a 20Hz és 20.000Hz között frekvenciatartomány a legjellemzőben 3 (keverőkön), 10 (rackes-es ekvalizátorokon), 20 vagy 30 (általában szoftveres ekvalizátorokon) sávra, melyeken kiemelhetünk vagy éppen elhalkíthatunk frekvenciatartományokat. Ezzel egyszerű korrekciók végezhetők, ha éppen túl sok a középtartomány vagy túl kevés a magas. iattención! - itt is igaz a bevezető után elhangzott intés: csak a csínján szabad bánni ezzel az effekttel is.

Parametric EQ (parametrikus EQ)
A parametrikus EQ olyan erőteljes eszköz, mint egy japán katana kard: ha illetéktelen kezébe kerül, akkor kezelője saját magát is nagyon könnyen megsebesítheti. Általában 3-4 áll rendelkezésre 4 különböző frekvenciatartományban. A grafikus EQ-val ellentétben nem csak a hangerősség állítható (dB-ben paraméterezve), hanem a pontos frekvencia, és az ahhoz közel álló tartomány, melyen hatnia kell. Például ha 10Hz-re állítjuk, +- 5Hz szélességgel, akkor 5-től 15 Hz-ig fog beavatkozni, állítható görbével.


És még?

Az fentieken kivül számos effekt áll rendelkezésre, de ezek alapjai általában felvezethetők a tárgyalt típusokra. Sok esetben marketing-szempontok miatt neveznek egy egyszerű torzítót 'mungerbungertelogizer'-nek, de sok esetben valóban újat tudnak nyújtani: a Native Instruments Spektral Delay-je például számos kitűnő új paramétert kombinált a visszhang-effektek világába (www.ni-spektral.com).
Olyan hangzás-javító effekteket, mint kompresszorok, enhancer-ek vagy noise gate-ek a következő részben fogunk tárgyalni, mert elsősorban a végső keverésnél fontosak, sőt, nagy szerepet játszanak a dramaturgiában is.


Visszaszámlálás, 5.6.7.8...

Már csak elméleti órák vannak hátra, az összes konkrét technikai tudnivalót sikerült elsajátítanunk. Ha mégis maradtak nyitott kérdések, mint például a jövő heti lottószámok, akkor azokat a ravenbooking@hotmail.com e-mail címen igyekszem megválaszolni.
A szokásos linkajánló sem maradhat el levezetésként, úgyhogy csekkoljátok hogyan kaszabolja le Uma Thurman a gonoszokat a http://www.kill-bill.com oldalon és hogyan alkalmazza kitűnően Tomoyasu Hotei a 'Battle Without Honor or Humanity' című számban http://www.maverick.com/kill-bill oldalon található filmzenén. És ha már filmzene, érdemes meghallgatni a Signs filmzenéjéből készített remixeket a http://bventertainment.go.com/movies/signs/index.html oldalon: Paul Oakenfold, a The Crystal Method és a Morcheeba számok a legsikerültebbek. Füleljetek csak, hogy milyen finoman, szinte észrevétlenül használják az effekteket.
Ésss... aki elsőnek rájön, hogy e bekezdéscímnek mi köze a Kill Billhez, megkaphatja postán az Ultratrip Records legutóbbi kiadványát.


A zenetechnológiai sorozat következő cikkei

Mindent tudunk már, de még műveltebbek leszünk! Ez vár még ránk:

1. Hogyan kezdjünk neki? - nekikezdtünk...
2. Hangtan - letudva...
3. Szintézis - is...
4. Virtuális stúdió - felépítettük...
5. MIDI setup - felszetáppoltuk...
6. Dob és basszus - pumpálunk...
7. Szinti és szőnyeg - felül is szól...
8. Vokál és effekt - sáláláboing...
9. Effektgépek és szoftverek - megfűszereztük...
10. Mixelés és dramaturgia
11. Live act
12. Szintetizátor-történelem
raven, 2003.10.28

Hozzászólások a cikkhez
Alex Klar 2003.-1.1-. 10: 1
MÉG!!!MÉG!!!MÉG!!!
Raven 2003.-1.0-. 29: 1
Lunaticé a cédé, küldheted a cimed!
lunatic 2003.-1.0-. 29: 1
Kill Bill soundtrack
11. Woo Hoo (The 5.6.7.8's)

A postacímemet elküldjem a hotmailes címre? :D