impulsecreator
zenei magazin
:: drum & bass
:: breaks, dubstep
:: hip hop, electronica
impulsecreator.hu




Cikk
11. rész - Live act
Minden zenész életében eljön az a pillanat, amikor a stúdióból kivonulva a közönség elé áll és élőben adja elő zenéjét. A színpad ugyanakkor nem csak zenénk, hanem művészetünk, tehát önmagunk temploma is. Nem mindegy, hogy milyen technikai és művészeti háttérrel exponáljuk magunkat - ha egy kis részlet nem stimmel, az kihatással lesz a produkció egészére. A stúdióval ellentétben a színpadon nincs lehetőségünk kijavítani a hibát, újrajátszani egy passzust vagy újratervezni egy hangot - mindennek tökéletes kell működnie és ehhez már nem elegendő a tehetség: komoly előkészítést és tárgyi tudást igényel egy jól felépített koncert véghezvitele. Az elkövetkezendő sorok némi segítséget nyújthatnak, illetve ötletadóként szolgálhatnak mindazoknak, akik elektronikus zenei koncerten törik fejüket...
A kevesebb több

A koncert sikeres lefolyása érdekében az előkészítés során bizonyos szabályokat be kell tartanunk. Tartsuk szem előtt, hogy minden koncert más előkészítést igényel a zene, a setup és a körülményektől függően, tehát nem árt némi improvizációs készség kialakítása, mind technikai, mind művészi területen, azaz: bármilyen gondosan készítettük elő a live act-et, bármi előfordulhat. Főleg kezdőként, igyekezzünk minél kevesebb feladatot adni magunknak, sokszor az apróbb hibák folyamatos javítgatására is épp elég időt kell fordítanunk, főleg ha csak 1-2 emberből áll a színpadi apparátus.

A koncert felépítése

Mielőtt bármilyen technikai előkészítést tennénk, mindenképpen meg kell csinálnunk a live act művészi koncepciójának előkészítését. Ez általában azt jelenti, hogy a tagok gyakran éles vitában eldöntik a koncert időtartamát, a dalok sorrendjét illetve egyfajta zenei történetet alakítanak ki a koncert köré. Az elektronikus zene nem rockzene: nem csapunk már az elején a húrok közé, egy jó live act-nek van intro-ja, mely alatt a közönség ráhangolódik zenei stílusunkra, illetve képes lesz elkülöníteni az élő játékot a dj-k által kevert zenétől - ez elsősorban azért fontos, mert gyakran 'dj-s' környezetben fogunk live actként fellépni. Nem szabad túl hosszúra venni a bevezetőt, mert kiürül a táncparkett, de hagyjunk időt mindenkinek felvenni a ritmust, lassan felépülő számmal indítsunk. A koncert során érdemes egyfajta felfelé-lefelé menő zenei görbét felépíteni, mely alatt felhúzzuk, majd kivezetjük zenei világunkból a közönséget. A fellépési időpont, illetve közönség meghatározza azt is, hogy hogyan fűzzük egymásba a számokat: igénylik a kisebb szüneteket a számok között, melyek alatt ambience-elemeket játszhatunk be, vagy folyamatos pörgést várnak, azaz lemezlovas módjára ritmusában egyező számokat kell egymásba fűzni.

Személyzet

Általában 2-3 fő alkot egy live act együttest, ami tulajdonképpen elég is, hisz a gépek sok feladatot levesznek a zenészek válláról. Fontos úgy alakítanunk egy-egy számot, hogy végig mindenkinek akadjon valami dolga: szűrők és burkológörbék változtatása (tekergetés), dallamok, szőnyegek, perkusszív hangok feljátszása és keverés. Nem csak a zenei téren könnyíti meg a munkát a többtagú zenekar: a feladatokat (pakolás, partiszervezés, technikai felügyelet) is könnyebb megosztani. Ugyanakkor a túl sok tag nehezíti az együttműködést a szerteágazó ízlésvilág és időbeosztás miatt, nehezebben szervezhetők gyakorlások, bonyolultabbá válik a technikai előkészítés.

Szállítás

A hangszereket a lehető legnagyobb gonddal és körültekintéssel csomagoljuk, illetve szállítsuk. Mivel a hangszer eredeti doboza nem alkalmas a koncertről koncertre való szállításra, érdemes befektetni flight case-ekbe. Ezek ugyan rendkívül drágák, de megfelelő védelmet nyújtanak a hangszereknek és behozzák árukat, ha megkímélik a hangszert egy esetleges töréstől - valljuk be, ha már háromszázezret ráköltöttünk egy szintire, pont a húszezret ne sajnáljuk flight case-re. Amennyiben nincs anyagi fedezetünk flight case-ek beszerzésére, akkor hangszernek készített puha tokokban szállítsuk felszerelésünket.

Színpadépítés

A későbbiekben majd megemlített látványtechnikán túl érdemes néhány íratlan szabályt betartani a színpadépítés során. A hangszerállványokat (igen, ezt is kell venni - gáz ha laminált asztalokon tekergetünk) megfelelő távolságban és magasságba állítsuk, hogy minél kényelmesebben tudjuk véghezvinni a koncertet. Az állványok beállítását tanácsos már a gyakorló helyiségben rögzíteni, illetve felállítani a teljes színpadi setup pontos mását. Ezzel kiszűrhetjük az esetleges hibákat, illetve megtudjuk, hogy mennyi időre van szükségünk a hangszereink felállításához és leszedéséhez. Nem árt továbbá a színpadon a hangszereket ideiglenesen az állványhoz rögzíteni (elkerülve a tragikus végű óvatlan mozdulatokat), erre a legalkalmasabb a Tesa PowerStrip kétoldalú ragasztó vagy a Bostik gyurmaragasztó, ugyanis ezek nem hagynak nyomot a hangszeren, erősen rögzítik és könnyen eltávolíthatóak, pont mint a reklámban. A kábelezés legyen világos és átlátható, különüljön el a hang/MIDI kábelcsatorna az tápkábelektől a zajmentesség érdekében. Felesleges sztereóban gondolkodnunk, általában nem áll rendelkezésünkre olyan szintű hangosítás (sőt, esetekben rontja a hangzást a sztereó keverés az aszimmetrikus hangfalelhelyezés és teljesítmény miatt), hogy érdemes lenne duplán kábelezni. Érdemes színes kábeleket használni, mert ha például csak feketéket használunk és valamelyik meghibásodik, az életben nem bogózza ki senki.

Setup

Amennyiben csak stúdióban kívánunk dolgozni és még csak színpad közelébe sem akarunk kerülni, akkor nyugodtan összevásárolhatunk bármit (már amennyiben ezt pénztárcánk megengedi), hisz laboratóriumi körülmények között bármit megvalósíthatunk. Ez egy live act esetében nem olyan egyszerű: tulajdonképpen céleszközöket kell vennünk, ami kompromisszumokat is jelent (mind hangzásban, mind technikai lehetőségekben). Egyik sarkalatos pont a számítógép kérdése: a színpadhoz semmi köze egy PC-nek, ugyanúgy gáz, mint a laminált asztal! Nem csak ergonómiai szempontokból nevetséges egy egérrel élőzni, de a lefagyás veszélye, illetve a számítógép érzékenysége sem teszi lehetővé, hogy kockázatmentesen használjuk. Ugyanakkor, néhány híres live act használ elsősorban Macintosh laptopot koncertjeik alkalmával, de ne feledjük, hogy azok a masinák milyen színvonalúak. Hiába, bizonyos hangszerek jobban alkalmasak élő előadásra, még ha nem is nyújtanak olyan technikai színvonalat, ezekből olvasható egy kisebb csokor az alábbiakban.

Élő szintetizátorok
Tulajdonképpen a régi analóg szintetizátorok nyújthatják a legtöbbet egy élő fellépés alkalmával, hisz általában minden hangot alakító egységhez kapcsolódik egy kezelőszerv (ebbe a billentyűzet is beletartozik, hisz a rack-eket jóval nehezebb kezelni), így bármit megtehetnénk velük. Ugyanakkor egy régi szintetizátor sokkal érzékenyebb a szállítással járó kötelező sérülésekre, könnyen elhangolódik illetve sok esetben nem tudja megjegyezni a hangprogramokat. A piacon lévő legtöbb virtuális analóg szintetizátor tökéletes társ az élő zenélés során: kétségtelenül a Clavia Nord Lead 1, 2 vagy 3 (www.clavia.se) az éllovasok, de Waldorf Q és XTk (www.waldorf-gmbh.de), az Access Virus kb (www.tsi-gmbh.de), a Korg Prophecy (www.korg.com) és a Roland JP-8000 (www.rolandus.com) is abszolút alkalmasak élő koncertekhez. Általában a digitális sample player (bármilyen becsapós "synthesizer" utónévvel - erről már beszéltünk a szintézis résznél) nem igazán megfelelőek live act-ezésre, még akkor se, ha különböző "live" kezelőszerveket kapnak: mindenképpen ki fog hallatszani a statikus és unalmas hang.

Élő sampler-ek
Elérkezett az a korszak, amikor a sampler-eket olyan széles körben használják koncertezésre, hogy a gyártók felismerve az igényeket egyre egyszerűbbé és koncertbaráttá tették a mintavevőket. Az Ensoniq ASR-X (www.ensoniq.com) és annak piros Pro változata a legalkalmasabb egy live act számára a komoly RAM, a SCSI interfész, a ROM-hangok, a pad-ek, a beépített szekvenszer és a külső forráson is használható effektprocesszor révén tökéletes fegyver. Sajnálatos, hogy a gépházba nem építhető be merevlemez, vagy a floppy meghajtó helyére JAZ vagy ZIP meghajtó. Ez utóbbival a Roland SP-808-as (www.rolandus.com) már rendelkezik, de csak félig meddig tekinthető sampler-nek, de mindenesetre remekül használható koncertekhez hosszabb hangminták lejátszására. A timing-király Akai MPC (3000, 2000, 2000XL) (www.akai-professional.com) samplereket elsősorban dobmintákra érdemes használni. A Yamaha SU-700-as sampler-e (www.yamaha.com) is az előbb felsorolt hangszerek nyomdokaiba szeretne lépni, de igazán több fronton is alulmarad a versenyben.

Élő effektprocesszorok
Eleddig a MIDI-implementáción túl a gyártók nemigen törődtek kifejezetten élőzésre alkalmas effektprocesszorok kifejlesztésével. Úgy néz ki, hogy ezen a fronton is változás történt: az Electrix (www.electrixpro.com) WarpFactory-ja (vokóder-szerűség), FilterFactory-ja (filterbank) és FXFactory-ja (multieffektprocesszor) kifejezetten élő felhasználásra lett tervezve - kár, hogy a cég már csődbe ment, ezért gépeik csak a használtpiacon lelhetők fel. A Korg Kaoss Pad-je egy, a Z1-ről már jól ismert touchpad-del ellátott effektprocesszor (és részben sampler), melyet koncerten fantasztikusan jól ki lehet használni.

Hardver szekvenszerek
Sajnos nem mondható el, hogy igazán jó hardver szekvenszerekben nagy lenne a kínálat. Az ipari sztenderd itt az AKAI-féle MPC család. Elég populáris és jól használható még a az XG hangokat is tartalmazó Yamaha QY-700-as , illetve konkurense az új Roland MC-80-as. Vannak kifejezetten groove-orientált masinák, mint a Yamaha RMx1, a Roland MC-303-as és MC-505-ös, de léteznek meglehetősen jó pattern-orientált szekvenszerrel rendelkező szintetizátorok is, mint a Quasimidi Raven, Cyber-Six és Polymorph, a Waldorf Q, a Doepfer Regelwerk, Schaltwerk és MAQ-16/3 . Sok workstation is rendelkezik belső szekvenszerrel (például az EMU ULTRA modellek), de ezeket nem elsősorban koncertezésre tervezték. Annak ellenére, hogy a régi hardver szekvenszerek nem rendelkeznek olyan komoly tulajdonságokkal, mint a maiak, érdemes a használt piacon körülnézni, hátha akad egy-két használható darab (Akai, Kawai, stb.), elsősorban kiegészítő szekvenszernek.

Kontrollerek
A kontrollerek, sokaságukra való tekintettel külön cikket érdemelnének, ezért csak a legfontosabb pontokat érdemes kiemelni. A masterkeyboard-ok közül elektronikus zenei koncertekre nagyon sok alkalmas felszerelés van: a Fatar választéka a legszélesebb, de érdemes megemlíteni a Quasimidi Cyber Six-jét, mely beépített MIDI-s TR-típusú dobprogramozót tartalmaz és a nagyon széles körben használt nyakbaakaszthatós Roland AX-1-et (www.rolandus.com). A billentyűkön kívül létezik temérdek típusú, célú és árú MIDI kontroller, a faderbox-októl kezdve a theremineken keresztül a lézerhárfákig...

Lefagyások megelőzése

Bármilyen gondosan készítjük elő koncertünket, bármilyen óvintézkedéseket teszünk meg a sikeres live act érdekében, mindig előfordulhatnak lefagyások vagy gyorsan ki nem javítható hibák. Még a legdrágább berendezések is tele vannak bug-gal, illetve érzékenyek lehetnek melegre, hidegre vagy a túl nagy páratartalomra (barlangokban fellépők aware!). Ez utóbbiak ellen csak korlátozottan tudunk védekezni, hisz elsősorban a fellépés helye határozza meg a körülményeket. A berendezéseink bug-jait legjobban úgy tudjuk kiszűrni, hogy minél többször elgyakoroljuk teljes egészében live act-ünket, egy az egyben úgy, ahogy majd elő fogjuk adni. Ha mégis előfordul lefagyás, akkor természetesen nem tárhatjuk szét a kezünket és nem magyarázhatjuk meg a közönségnek, hogy " a MIDI router-ünk sajnos elfelejtette a programokat, meg kell várnotok, míg sysex-szel újra feltöltjük". Érdemes tehát minden esetben magunkkal vinni olyan eszközt, amellyel playback-et tudunk biztosítani: cd-lejátszót, minidisc-et vagy harddisc recorder-t. A cd-lejátszónál vagy minidisc-nél ügyeljünk arra, hogy buffer-es legyen, hogy az esetleges lökéseknél ne ugorjon azonnal a lemez így felfedve a playback-et. Fontos, hogy az anyagunkat tartalmazó cd felülete tiszta legyen, illetve jobb hatást érünk el, ha nem master-elt az anyag, hisz így nyersebben, élőbben hangzik (egyesek még minimális feljátszási hibákat is hagynak benne, hogy növeljék az élő hatást). A minidisc optimális megoldásnak tűnik költség kontra hangminőség tekintetében - viszont számoljunk azzal, hogy a minidisc ATRAC tömörítése miatt a hangzás sokkal vékonyabb lesz mint az eredeti. A legdrágább, de legprofibb megoldás egy harddisc recorder alkalmazása (talán a Roland VS-sorozata nyújtja a legjobb ár-minőség viszonyt illetve az AKAI DPS-sorozata), mely akár párhuzamosan is futhat és baj esetén gyorsan felkeverhető.

Programozás

A jó live act alapja a jó és tiszta MIDI, illetve szintetizátor-programozás. Ha rend van a szekvenszerben és a szintetizátorokban nem csak hogy simábban lehet a számokat egymásba önteni, de egy esetleges változtatás esetén mi magunk is jobban átlátjuk a bonyolult program-struktúrát.

Song-ok és sound-ok elrendezése
A szekvenszerben, vagy jobb esetben szekvenszerekben az előadás sorrendjében rendezzünk el a song MIDI-file-okat, ezáltal nem kell számváltásnál keresgetni a következő számot: elég egy gombnyomás, hogy a megfelelő helyre kerüljünk. Ennek ellenére érdemes egy kis papírra felírni a sorrendet, mert a live act alatt nincs sok idő gondolkozni, hogy "most éppen melyik szám jön, léptem-e már a szekvenszerben?". A számok sorrendiségét meghatározza a számok sebessége is, tehát igyekezzünk élőre hasonló BPM-ű számokkal készülni. Ha ez nem megy, akkor a számok elején és/vagy végén atonális ambience-ek szerepeljenek, hogy észrevétlenül egymásba tudjuk őket mixelni. A hangokat is lehetőleg egymás után rendezzünk, mert annak ellenére, hogy ezeket PC-kkel választja ki a szekvenszer sosem tudhatjuk, hogy megfelelően átmegy-e a MIDI-üzenet és keresgélni egy több száz hangos memóriában nem járható út koncert alatt. Apró trükk: legyen az első vagy utolsó néhány program atonális és folyamatosan változó hang, mert ha bármi lefagyás vagy hiba előfordul, ezeket gyorsan szelektálva ambience-jellegű dallamot tudunk bejátszani, amíg a hibát kijavítjuk.

MIDI programok
Alapvető MIDI-programozás elv, hogy egy measure-nyi helyet hagyjuk a PC-knek és a CC-knek. Stúdióban ez lehet több, de live act esetében, elsősorban a különböző számok szinkronizálása miatt ne legyen több, mert minél előbb indul be egy ütem, annál gyorsabban tudjuk egymásba keverni a számokat. Erre szükség is van, hisz minimális elcsúszások óhatatlanul előfordulhatnak és nincs lehetőségünk lemezlovas módjára a tempót "meglökni". Nagyon fontos, hogy ha több szekvenszert használunk, akkor csínján bánjunk a PC-kkel és a CC-kkel (azaz rendszerben gondolkodva okosan programozzunk), mert könnyen előfordulhat, hogy egyszerre két szekvenszer fogja meghajtani ugyanazt a szintetizátort vagy hangmodult és a nem megfelelően elhelyezett PC üzenetek miatt levágódnak hangok, illetve a CC-k megzavarják a hangokat.

Látványtechnika

Amennyiben már tökéletes uraljuk a setup-unkat, illetve koncertjeink technikailag és művészileg már tökéletes lefolyásúak érdemes elgondolkodni a látvánnyal kapcsolatosan. Jean-Michel Jarre, aki nem csupán az elektronikus zene, hanem a látványtechnika nagymestere is egyben, említette, hogy instrumentális zene esetében mindenképpen helyettesíteni kell valahogy a hiányzó szövegvilágot, hogy teljes művészeti élményt nyújtsunk a közönségnek. A technika rohamos fejlődésének köszönhetően ez ma már egyre egyszerűbbé és olcsóbbá válik: a megfelelő fény-, kivetítő- és lézertechnika egyre könnyebben illeszthető a zenéhez.

Fény- és lézertechnika
A fény- és lézertechnika kérdése mindenképpen az erre szakosodott szakembereket érinti és általában a koncert helyszíne határozza meg a lehetőségeket. Mivel általában a fényeffektusok alkalmazásának begyakorlására nincs idő a live act előtt, érdemes magunkkal vinni egy forgatókönyvet, melyben szerepel a számok címe, időtartama és hogy milyen fényekkel képzelhető el optimális előadásuk - ez sokszor szerencsére megakadályozza, hogy a bágyadt technikus össze-vissza nyomogassa a fényeket. Igyekezzünk a forgatókönyvet egyszerűen és érthetően összeállítani, hogy a fénytechnikus első pillantásra átlássa és képes legyen azt követni az előadás időtartama alatt. A több kevesebb alapon igyekezzünk számonként csak 2, vagy maximum 3 fényre (vagy fényárnyalatra) koncentrálni: a túl tarka fényáradat nem fejez ki semmit azon túl, hogy az adott lámparendszer mit tud.

Projekció
Képek és videóanyagok vetítése ma már meglehetősen költséghatékonyan megoldható, például a Windows-ra és Macintosh-ra is egyaránt kapható Arkaos X-Pose szoftverrel: a jó felbontású (minimum 800x600, 256 szín) és megfelelő fényerejű (lumenben mért) PC-re kapcsolható projektor mellett egy erős PC-re és magára a szoftverre van szükségünk. Az X-Pose megengedi bármilyen kép vagy videó kivetítését és effektezését valós időben, tehát akár a színpadon, akár a háttérben egy kolléga a zenére a megfelelően konfigurált billentyűzetkiosztással (akár számítógépbillentyűzet, akár MIDI-keyboard) "játszhat" a képekkel.

Előadástechnika

A technika-hegyek mögött ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a legerősebb kifejezőerő maga az előadó és annak mozdulatai, arckifejezése. Mi magunk lehetünk zenénk leghatásosabb vizuális megjelenítői: kézmozdulatainkkal alátámaszthatjuk a fontosabb passzusokat, mozgásunkkal erőteljesebben adhatjuk át a ritmikát, arckifejezésünkkel megerősíthetjük zenénkben rejlő érzelmeket. A hallgatóság számára sokszor nincs annál idegesítőbb ha az előadónak csak a feje búbját látják, annyira elbújik a szintik mögött - természetesen szerepünket nem kell túlzásba sem vinni.

Levizsgáztunk

Minden tudás a birtokotokban van, ne hozzatok rám szégyent :) Ha a siker felé vezető úton égis kérdés merül fel Bennetek, még egy rövid ideig írhattok a ravenbooking@hotmail.com e-mail címre, és igyekszem megválaszolni kérdéseiteket. És most lapozzuk fel a történelem-könyvet, egészen 1876-tól...

A zenetechnológiai sorozat következő cikke

Most már csak a szintimúzeumba kell ellátogatnunk:

1. Hogyan kezdjünk neki? - nekikezdtünk...
2. Hangtan - letudva...
3. Szintézis - is...
4. Virtuális stúdió - felépítettük...
5. MIDI setup - felszetáppoltuk...
6. Dob és basszus - pumpálunk...
7. Szinti és szőnyeg - felül is szól...
8. Vokál és effekt - sáláláboing...
9. Effektgépek és szoftverek - megfűszereztük...
10. Mixelés és dramaturgia - elvileg tudjuk...
11. Live act - lejátszottuk...
12. Szintetizátor-történelem
raven, 2004.01.02

Hozzászólások a cikkhez
fugu-5 2004.-0.2-. 17: 1
kodek: Először is, meglepődnél, ha tudnád, hány producer zenél kizárólag szoftverrel. Másrészt, a számítógépnek nem az egér az egyetlen perifériája. Nem alaplapi hangkártyában kell gondolkodni, és máris lesz MIDI, amire azt dugsz, amit akarsz. Ha a Reasont megdobsz egy keyboarddal meg pár kontrollerrel, mit kapsz? Logikailag ugyanazt, mintha 3-4 szintetizátorral csinálnád ugyanezt. Csak nem néz ki olyan jól. De hát a zene alapvetően nem vizuális műfaj.
zeus 2004.-0.2-. 10: 1
köszi raven az építő észrevételt. de nem hiszem, hogy az a nyomorult "K" - ráadásul félregép - volt a lényeg. láttam már MACINTOSH-t (látod,tanulok!!!), vérzik is érte a szívem, de mindegy! azt 1ébként én sem egészen értem, hogy egy pc(persze lekapart mistral felirattal, és nem vitrinben őrzött, vasárnapi díszdobozzal) mér' gázabb, mint a mac...
kodec:te zenélsz számítógéppel?!
kodek 2004.-0.2-. 09: 0
"aki egy bulin a pultot bámulja, meg hogy milyen cuccon nyomják, az egyszerűen sznob."
én nem azért nézem mert sznob vagyok, csak érdekel, de ha látom hogy valaki egy PC-vel vereti, hát igencsak elszörnyedek...most mégis, milyen live act-et lehet létrehozni egy számítógéppel? Vagyis az mitől live? Ennyi erővel fogom aztán ellövök egy reason songot a közönségnek közben meg vadul ütöm az egyszál egeremet!
fugu-5 2004.-0.2-. 07: 1
C4C-t én mondjuk bírom. Miért, ők mivel nyomják? Partyjukon nem voltam, csak nem egy szál laptoppal álltak ki? :) Egyébként ez szerintem nem számít, aki egy bulin a pultot bámulja, meg hogy milyen cuccon nyomják, az egyszerűen sznob.
Raven, azt meg nem értem, a PC miért nézne ki szarabbul egy live-act alatt, mint egy Mac? Mindkettő egérrel, billentyűzettel, monitorral működik, a laptopok meg mind egyformák, teljesen mindegy, hogy egy alma van-e gravírozva a képernyő hátára, vagy egy IBM felirat... Ha designolni akarok, leragasztom valamivel. Vagy elbújtatom az egész cuccot egy halom kábel mögött :) Mellesleg Prodigy koncertfelvételen tisztán látszott, ahogy Liam Howlet bazi nagy CRT monitorok előtt, egérrel (is) nyomatta a zenét.
Statyc 2004.-0.2-. 05: 1
Tehát ha nem akarsz belegebedni a szintik és egyéb kütyük kifizetésébe,nomeg utána az összerakásukba,akkor vegyél laptopot...
Ja,és előtte ne felejts el zenét írni,de ne úgy,mint a C4C,mert kiröhögnek...
:)
Raven 2004.-0.2-. 04: 0
Nekem is pc-m van itthon (márkás, nem kínai), nem gyűlölöm, főleg nem a Macintosh-sal szemben - de mivel zeus még a nevét sem tudja leírni, azért javasolnám hogy nézzen meg egyet közelebbről.

A megbízhatóság nem a nagy teljesítménytől függ f-5 - egy mac-nél nagyobb teljesítményű pc-t jóval alacsonyabb áron össze lehet építeni, ez nem újdonság.

A fenti bekezdés arról szól, hogy míg egy összeépítgetett gagyimex pc vígan elszáguldoz otthon, addig a 1000%-os páratartalmú Labirintusban vagy az etyeki katlan szabadterén esőben nem biztos, hogy jól fogja érezni magát. Ti égtek ha lefagy.

Ráadásul egyszerűen gázul néz ki egérrel szerencsétlenkedni egy Mistral Computer feliratú, kerepestarcsai design-műhelyek csillogó-villogó "új igényes házak érkeztek" doboza előtt...
fugu-5 2004.-0.2-. 02: 2
Ez a pc-gyűlölet szerintem is röhej... Csak a pc-hez érteni is kell valamennyire, hogy összerakj egy működő konfigurációt. Egy 2.5-ös proci 1 giga rammal nehogy már ne legyen olyan megbízható, mint egy G4!
zeus 2004.-0.1-. 27: 1
Elkeserítő, amit a pcről mondasz...Nem fussa mackintoshra!Nekem egyébként - legalább is otthon - elég stabil a pcm, de szinpadra laptopot cibálnék...vagy marad az mds megfejtés!Hozzátenném, hogy a pc - asztali sem a 180ezres kategória(több), úgyhogy kivan a faxom...a gatyámat is kifizethetem és akkor is mindig nyomor van!Esküszöm visszaállok atarira meg vasakra...