impulsecreator
zenei magazin
:: drum & bass
:: breaks, dubstep
:: hip hop, electronica
impulsecreator.hu




Cikk
12. rész - Szintetizátor-történelem
Minthogy meglepő módon az internet sem mai találmány, története több, mint 50 évre nyúlik vissza, az ultra-modernnek vélt szintetizátorok sem panaszkodhatnak történetiségük rövidségére: 127 évet kell visszautaznunk, hogy hallhassuk az első bassline-t... no azért nem, de az első elektronikus hangot mindenféleképpen! Mivel ez hosszú idő, bizonyos találmányokat nem fogunk tárgyalni, de így is mindenképp rálátásunk lesz a szintetizátor-történelem sokszínűségére...
1874: harmónikus telegráf
Az 1876-ban telefonként levédetett Alexander Graham Bell munkájához egy kitűnő hölgy is hozzájárult, mégpedig Elisha Gray, aki 2 évvel korábban a harmónikus telegráfot találta fel. E hangszer meglepően szintikülsejű volt, és azon az egyszerű elven alapult, hogy zajt keltő áramköröket (oszcillátorokat) rendeltek zongorabillentyűkhöz két oktáv szélességben.

1896: telharmónium

Néhány örült zajkeltő eszközt átugorva 22 év múlva elérkezünk Thaddeus Cahill telharmóniumához, melyet dinamófonnak is neveznek, elsősorban goatrance-es körökben (neeem, csak viccelek, azt se tudják mi az). E szörnyű gép additív szintészissel dolgozott (aki elfelejtette mi az, azonnal szaladjon vissza a korábbi részekhez), így elsősorban ezt tekintjük a szintik és elektromos orgonák ősének.

1919: theremin

Az orosz fizikus, Leon Theremin nagy dobása: két antenna, az egyik körül mozgatva kezünket a hangmagasságot, a másik körül a hangerősséget állíthatjuk. Óóóóóííííííűűűűűűűjuhú! Amikor ezt meghallotta Sztálin azonnal világkörüli turnéra küldte Leont, hogy egyrészt még egyszer ne kelljen végighallgatnia egy termékbemutatót, másrészt hogy ezzel is hirdessék a Szovjetúnió technológiai fölényét. E fölényből mint ahogy az lenni szokott, az USA látott pénzt, hisz 1929-től az amerikai RCA sikerrel kezdte el a thereminek sorozatgyártását. Theremineket ma is gyártanak, például a később tárgyalt Bob Moog Big Briar nevű cége, melynek oldalán néhány őrjítően idegesítő hangmintát találhattok.

1930: trautónium

Két évi fejlesztés után a német Friedrich Trautwein egy monofónikus szintetizátorral állt elő, mely az első igazi szubtraktív modell volt. A Madarak című Hitchcock-filmben is felhasználták, mivel a mestert egészen elbűvölte a furcsa hangzásvilág.

1935: Hammond B-3

Ki gondolná, hogy a legendás Hammond korszak már a Második Világháború előtt elkezdődött? És nem is akárhogy: George Gerschwin az első felhasználók között, akkoriban 2410 dollárért forgalmazott, 1967-ig 3600000 példányban eladott hangszer, majd a cég értékesítése az ausztrál Noel Crabbe részére - így kell meggazdagodni kéremszépen. A Hammond ma is gyárt hangszereket, mint a Suzuki csoport tagja.

1955: Wurlitzer EP-200

Bár az első elektromos zongorák hangja elég szerencsétlen volt (ezért is szánták elsősorban oktatási intézményeknek), mégis pillanatok alatt nagyon népszerű lett a 'rockerek' körében strapabíró, könnyen szállítható és jól hangosítható eszközként. Miután Ray Charles is felhasználta egyik felvételén már nem volt megállás a siker felé vezető úton.

1955: RCA Mk. I. Electronic Music Synthesizer

Az RCA cég srácai igazi szintimániákusok voltak: miután bevállalták a theremint, megépítették az első szintetizátornak elnevezett hangszert. Az Mk. II volt igazán érdekes: 1700 cső és perforált kártyás memória, majdnem, mint manapság.

1960: Hohner Clavinet

A német találmány a csemballó működésére alapozva készült el, és őse volt a Stevie Wonder által használtként elhíresült Clavinet D-6-nak.

1968: Mellotron

Talán a legelképesztőbb próbálkozás szintetikus hangok létrehozására: képzeljünk el minden hanghoz hozzárendelve 1-1 vokálhangszínt tartalmazó mágnescsíkot, melyek általában nem működnek megbízhatóan. Idegesítő, de jó - Kraftwerk, Tangerine Dream, Jean-Michel Jarre és még sokan mások szerint.

1968: Fender Rhodes

Gondoltátok volna, hogy a repülősoktató Harold Rhodes első orgonáit leselejtezett B17-esekből építette? Mégpedig olyan jól, hogy 1986-ig meg sem állt a gyártás (nem azért, mert elfogytak a B17-esek).

1970: Yamaha CP60

A Yamaha gyártotta az első szintetizátort, melyet a professzionális hangstúdiók valódi hangszernek ismertek el. A sors fintora, hogy ezzel lehetővé tette a kisebb szintetizátor-fejlesztő cégeknek, hogy berobbanjanak a hangszeriparba, de később a DX7-essel pont ő viszi őket csődbe.

1971: ARP 2600

Az ARP cég mutathatja fel talán a leghektikusabb termékskálát: a kitűnő moduláris 2600-tól a Minimoog-szerű Odyssey-n keresztül a csődöt okozó gitárszerű Avatar-ig. Megbízhatatlanság és jó hang jellemzi e patinás, ma már nem létező cég hangszereit.

1971: Minimoog

A hordozható, kiváló hangú, még ma is használt legenda, mely Bob Moog Big Briar cége által a Voyager-ben reinkarnálódott. E hangszerből első körben 13000-et adnak el, a legutolsót maga a mester szerelte össze és látta el kézjegyével. Kisvártatva jelenik meg az első szintetizátorlemez: Water Carlos 'Switched on Bach'-ja jelzi az elektronikus zenei korszak kezdetét.

Analógból digitális

A hetvenes években megszületnek az analóg korszak igazi legendái: az Oberheim OB-1, a Sequential Circuits Prophet-5, a Korg MS-20, a Fairlight, a Synclavier, a PPG Wave (melynek oszcillátorai már digitálisak voltak) és a Roland Jupiter. 1983-ban azonban történik valami: a Yamaha kihozza a DX7-et, mely a nagyon bonyolult FM-szintézissel dolgozik, így elvileg kudarcra lenne ítélve a könnyen használható és akkorra megszokott analógokkal szemben. Ám kezelőfelületének kevés gombja az egyszerűség üzenetét adja át, sőt a hozzá kapható hangkönyvtárak révén a programozást is szükségtelenné teszi. Ez ekkor elkezdődő digitális korszak ellehetetleníti a hőskorszak óriásait - ami innentől következik, az már mind-mind megtalálható a polcokon heverő magazinokban és hangszerismertetőkben... de ha kidobtad volna őket, akkor rengeteg képet és információt találhatsz a http://www.synthmuseum.com/ és http://www.vintagesynth.com/ oldalakon.

Every story that has a beginning has an end

Ezzel végére is jártunk a zenetechnológiát körüljáró sorozatunknak: bepillanthattunk a hangtanba és a szintézisbe, felépíthettük virtuális stúdiónkat és MIDI setupunkat, külön kitárgyaltuk mi a teendő a dobokkal, basszusokkal, szintikkel, szőnyegekkel és vokálokkal, az egészet megfűszereztük effektekkel és bekevertük megfelelően, sőt, ki is vittük színpadra.Remélem e cikksorozat vége a Ti zenélésetek kezdetét jelenti, úgyhogy uzsgyi: üljetek be a szintik és a keverőpult közé és munkára fel!
raven, 2004.02.04

Hozzászólások a cikkhez
zeus 2004.-0.2-. 10: 1
köszi raven! általában sok-sok hasznos infot kaptunk. (még a macintosh-t is megtanultam leírni!:) ígérem, ha nagy leszek, veszek is egyet!)