Szinte napra pontosan, egy évvel késõbb, október végén újra ellátogatott Equinox a Trafóba az Ipc-nek köszönhetõen, ezúttal Breakage helyett 0=0 volt a társa. Okulva a tavalyi klubestbõl, nagyjából sejteni lehetett, hogy elég kellemes buliban lesz részünk, de hogy 0=0 magabiztosan túlszárnyalja Equinoxot, arra nem számított senki.

Kalandosan indult az este, ugyanis a fõvárosba tartó vonatunk cirka másfél órát késett. A hosszúra nyúlt kényszerszünet, és egy üveg pezsgõ után éjfél magasságában sikerült bevenni az erõdöt.

Ennek az apró incidensnek köszönhetõen Panka szettjérõl teljesen, Ren mûsoráról pedig félig sikerült lecsúszni. Az informátorok szerint ismét „in medias res” kezdés volt, Panka egy percig nem kímélte a korán érkezõket, és nem volt rest feltenni nekik például régebbi Photek illetve Paradox szerzeményeket. Ren is megállta a helyét, és ahogy már azt a Töréspontos rádiómûsoraiban bizonyította számtalanszor, most is egy friss és széles palettáról szelektáló szettet kaptunk tõle. A finomabb Soul:R-os daraboktól egészen a legelvetemültebb drumfunk zenékig mindent hallhattunk tõle.

A két hölgy felvezetõje után következett Equinox, aki sajnos kissé betegen állt a pult mögé, a közönségnek viszont így sem lehetett oka panaszra. A fader virtuóz ismét lenyûgözött mindenkit, maximum a légdobolást hanyagolta, vagyis 0=0 szettjére tartogatta. Drumfunk slágerparádét most is kapott a nagyérdemû, volt Ask me, Cold fresh air rmx és friss dubok, mint például a Dublites Outrage újragondolása, vagy egy régi-új elõadó, Dub1 Basement dub címû felvétele.

A kanadai fiatal egy elég különleges, távol-keleti hangokkal variáló lemezzel kezdett (Mishko - Distorted stringz), majd gyorsan elmerült a drumfunk sûrûjébe, sõt, néha már breakcore-ba hajló vadulásokkal sokkolta az eddigre már önkívületi állapotba kerülõ jelenlévõket. Jónéhányat felvillantott saját kiadójának zenéi közül, de a Synapic Plastic-os megjelenéseken kívül a "mikor jelenik már meg" In your eyes is hallható volt az est folyamán, szolidnak nem mondható tömegreakció kíséretében. A rewindot természetesen megkapta, viszont utána már maga a forrás, vagyis az a lemez került a lejátszóra, amelybõl 0=0 samplingelte a szöveget. Amíg Equinox a mixtechnikájával tette emlékezetessé ezt a bulit, tengerentúli barátunk hihetetlen energiájával, pozitív kisugárzásával és õrült szelekciójával tett egy olyan pluszt a szettjébe, amire csak kevesek képesek.

Az egyetlen ok, amiért nem nevezhetõ tökéletesnek a party, az a hangtechnika ismételt gyengélkedése. Egy hónappal ezelõtt hallható volt, hogy egy nagyon kellemes hangcuccot sikerült összehoznia a Trafónak. Ahhoz viszont hogy megfelelõen szóljon, nyilván kellene egy technikus is, aki ezen az estén sajnos távol maradt, helyettese pedig korántsem állt a helyzet magaslatán. És itt lép képbe a kanadai csodagyerek, aki még azt is feledtetni tudja produkciójával, hogy recsegnek a hangfalak a basszustól... elképesztõ.